Hirdetés

2026. június 10. (szerda) Margit, Gréta

Baja

2011. 01. 24. 10:06:35

Terv készül a Ferenc-csatorna felújításáról

Decemberben Baján találkoztak a Baja-Bezdáni-csatorna rekonstrukciós tervezésében érintett magyar és szerb szakemberek.

A projekt az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programjának részeként valósul meg. Az unió 725.000 euróval támogatja a munkát.

 

A nyitókonferenciát a projektvezető kezdeményezettje, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szervezte meg. Dr. Kling István vízügyi államtitkár nyitotta meg a programot és tartott rövid áttekintést a magyar-szerb vízgazdálkodási együttműködésről, valamint a Baja-Bezdáni-csatorna múltjáról és jelenéről. Úgy fogalmazott: a Ferenc-csatorna hosszú ideig szolgálta az itt élőket, a mű beleilleszkedik a múltba, de a jövőbe mutat. Felújítását a fenntartható fejlődés elveit figyelembe véve kell megtervezni – mondta dr. Kling István.

 

 

Telkes Róbert, az ADUKÖVIZIG igazgatója köszöntőjében a csatornarendszer fontosságára tért ki, hiszen ennek köszönheti a bácskai föld a kiemelkedő termőképességét. A létesítmény történelmi érték, Baja jelképévé is fejlődött – emelte ki.

A továbbiakban előadások hangzottak el a létesítmény-együttes műszaki történetéről, ökológiai állapotáról és a projekt célkitűzéseiről. A rendbetétel során elsődleges feladat a belvizek befogadása és elvezetése. Ugyancsak fontos cél a vízi turizmus feltételeinek megteremtése.

 

Magyarország és Szerbia közös vízgazdálkodási munkájára nyert uniós támogatást az ADUKÖVIZIG és a Vode Vojvodine – Novi Sad. Partnerként bevonták a Zapatna Bačka – Sombor vízügyi szervezetet. Első lépésként a csatorna és a műtárgyai rekonstrukciójának engedélyezési-, egyeztetési-, kiviteli és tender tervei készülnek el magyar és szerb oldalon.

 

 

A Dunát és a Tiszát mindmáig egyetlen vízfolyás köti össze, a Ferenc-csatorna, mely Kiss József és fivére, Gábor mérnöki és szervező munkája eredményeképpen épült meg 1794 és 1801 között. A belvízelvezető, öntöző és hajózó csatorna Monostorszegnél ágazott ki a Dunából és a Bácskán áthaladva Bácsföldvárnál torkollott a Tiszába. Feladata volt a Duna-Tisza közi mocsarak lecsapolása, illetve a vízi szállítás lehetőségének a megteremtése. A Duna szabályozásának következtében Monostorszegnél feliszapolódási problémák léptek fel. A helyzet javítása érdekében a kiágazást áthelyezték és 1855-ben Bezdánnál egy új torkolati zsilip megépítésére került sor. Azonban ily módon sem lehetett biztosítani a csatornarendszer folyamatos vízellátottságát. A megoldást a Duna egy magasabb pontjáról kiinduló tápcsatorna megépítése kínálta, mely Bajánál ágazik ki a Sugovicából. A nagyszabású terv megvalósításának megszervezésére Türr István olasz királyi altábornagy kapott megbízást. A Pandúr-szigeten át új medret ástak, melynek végénél megépítették a Deák Ferenc zsilipet, amely nemcsak a tápcsatorna szabályozott vízbevezetését, hanem a hajózást is lehetővé tette. A tápcsatorna létesítéséhez Bátmonostorig új nyomvonalat kellett kotorni, délebbre dunai ágak részbeni kotrása, átvágása segítségével természetes medreket is felhasználtak. A 45 km hosszú csatorna megnyitására 1875. augusztus 13-án került sor.

 

Az Európában egyedülálló, téglafalazatú Deák Ferenc zsilip a Baja – Országhatár közötti árvízvédelmi fővédvonal kritikus pontja. 135 éves története során sokszor volt kitéve rendkívüli igénybevételnek, a legveszélyesebb helyzet az 1956. évi márciusi jeges ár idején alakult ki, amikor a vízállás 60 cm-rel haladta meg az építmény védelmi vonalának legmagasabb pontját. A műtárgyat a szakszerű védekezés mentette meg a teljes pusztulástól. Az elmúlt évtizedekben többször esett át részleges felújításokon, ezek ellenére mára rekonstrukciója halaszthatatlanná vált.

 

Az első világháborút követő európai területi átalakulások következményeként a Baja-Bezdáni csatorna 33 km hosszban tartozik Magyarországhoz, a többi Szerbia területén fekszik. A megosztottság eredményeképpen jelentősége csökkent. A belvízi hajózás lényegében megszűnt, a nyári időszak egy részében a Duna medersüllyedése következtében az öntözővíz bevezetés is lehetetlenné vált. A tápanyagok bemosódása miatt a meder benőtt, helyenként még csónakokkal sem járható. Igen jelentős a feliszapolódás.

 

A vízfolyás üzemelését napjainkban az 1955-ben megkötött Magyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Egyezmény alapján elkészített közös üzemelési szabályzat határozza meg.

 

 

 

 

 Forrás: ADUKÖVIZIG