Hirdetés

2026. június 10. (szerda) Margit, Gréta

Vallás

2011. 09. 12. 14:23:30

Akik Jézus Krisztushoz tartoznak, fölötte állnak a nemzetiségeknek

Szeptember 8-án ünnepelte a katolikus egyház Kis(boldog)asszony napját, Szűz Mária születésnapját. A közel két évszázados hagyomány szerint tartották a hétvégén a búcsút a Baja melletti kegyhelyen, Máriakönnyén (Vodicán).

Szombaton este – az előző évekhez képeset több hívő előtt - Rumszauer Miklós kaposvári plébános (akinek családja idevalósi) mondta az esti szentmisét. Szentbeszéde elején az evangéliumról szólt, melyben Jézus családfáját sorolták fel hosszasan. A Szentírásnak ezt a szakaszát összefüggésbe hozta a hívek és a saját életével, mondván, az emberi gondolkodás mit sem változott kétezer év alatt. Falusi származású lévén visszaemlékezett gyermekkorára, hogy amikor megjelent, akkor futótűzként terjedt el, hogy a Nándi bácsinak és a Bözsi néninek itt van az unokája. Ugyanígy volt ez az összes nagymama összes unokájával. Mindenki tudta a faluban, hogy retye meg a rutya hogy viszonyul egymáshoz, hogy ki kivel a rokon, mert akkor még éltek a faluközösségek. Ez az evangéliumi felsorolás arra volt jó, hogy meghatározza Jézus Krisztus származását, kilétét bizonyítsák. Mert ha tudjuk, hogy Jézus Krisztus fölmenői között ott van Dávid király, Ábrahám, Izsák, akkor már azt is tudja a célközönség (a korabeli zsidóság, akiknek ezt Szent Máté írta), hogy Jézus Krisztus az Isten fia.(…) A későbbiekben arról is szólt a plébános úr, hogy mi a boldogság útja. Az első lépéshez a kezdeményező mindig az Isten. Akik jelen voltak a szentmisén, azért jöttek, mert Isten meghívta őket ide az ő közelségébe, mert valamit mondani akar nekik. Isten felhasznál másokat, hogy rajtuk keresztül beszéljen hozzánk. Az ember válasza erre az ima, hogy hálát ad, megköszön, leborul, kér, közbenjár, könyörög. Az ember válasza Istennek, hogy őt imádja, a szívének hódolata.(…)

Késő este dr.Nebojszki László tartott vetített képes előadást az idén 200 éves Vodica történetéről, a szeptember elején megjelent könyve alapján.

A vasárnap délelőtti ünnepi nagymisét idén is dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke tartotta paptársaival együtt többezer hívő előtt. Szentbeszéde elején közölte, hogy egy hónapon belül három 200 éves évfordulót is ünnepel a kalocsai egyházmegye. Ünnepeljük és emlékezünk arra, hogy a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc hat alkalommal járt Kalocsán Haynald Lajos érsek meghívására, akinek kérésére írta meg Krisztus oratóriumát. Így személyében a nagy hitvallót is ünnepeljük. Katona Istvánra is emlékezünk, aki jezsuita szerzetesként élt, amíg fel nem oszlatták rendjét, utána Kalocsára költözött, és megírta előbb az egyházmegye, majd 44 kötetben latinul Magyarország történetét. A harmadik évfordulót az egyházmegye legnagyobb búcsújáró helyén, itt Vodicán, Máriakönnyén ünnepeljük, hogy 200 éve áldották meg azt a kis kápolnát, amit arra a helyre építettek, ahol az emberek találkoztak a Szűzanyával, nemcsak csoda formájában, hanem imádságos lelkülettel és búcsújáró szívvel is.(..) Mária születésében valahogy mindig az egész üdvösségtörténet lenyomata ott van. Az a családfa, amit az evangéliumban hallhattunk, Józsefé, mert a törvények szerint az apa számított a gyermek elsődleges szülőjének a zsidóknál, de ez bizonyítja azt, hogy az Úr Jézus őseiben mindenkivel szolidaritást vállalt. Négy nő van köztük, közülük kettő pogány volt, és egyikük igaz, másikuk rossz életű, akárcsak az egyik zsidó nő, Dávid felesége is. De Jézus őket is vállalja, a bűnöst, az igazat, a pogányt, a zsidót, mintegy a későbbiekre előre mutatva, hogy mindazok, akik Jézus Krisztushoz tartoznak, fölötte állnak a nemzetiségeknek. Mint ahogy itt is mindenféle ember itt lehet, és egyaránt szeretjük, tiszteljük, köszöntjük a Szűzanyát, ami egységesít bennünket, még ha más-más kulturális gyökereink is vannak. Mindannyian bűnösök vagyunk, az egy Boldogságos Szűz Máriát kivéve, de Jézus magáénak vall bennünket, és azért is jövünk el egy búcsújáró helyre, hogy hatékony bocsánatot nyerjünk bűneinkre, és mindig tudjunk újra kezdeni.(…) Később így folytatta az érsek úr: a mai világunkban már csak a terrorcselekmények sokkolják az embereket, amikor kioltják az életet, sem az abortusz, újabban az eutanázia sem kelt megdöbbentést. Félreértés ne essék, maximálisan elítéli a katolikus egyház a terrorcselekményt, mint ahogy most telve van a sajtó a 10 évvel ezelőtti ikertornyok elleni támadással, ahol meghaltak háromezren. Azonban Szomáliában az éhségtől és a szomjúságtól naponta meghalnak annyian, de ki figyel oda rájuk! A terrorcselekmény, ha egy gazdasági központot ér, oda figyelnek rá a bankárok is, de ha egy templomot rombolnak le valahol a világban – sok ilyen van - az senkit sem érdekel! Magyar földön éppen 60 évvel ezelőtt robbantották fel a Népliget mellett a Regnum Marianum templomát, amiről talán kicsit megemlékeznek, pedig a magyarság szimbóluma volt, a mintegy 100 éve létező, Szűz Máriát külön is nagyon tisztelő, ifjúsággal foglalkozó lelkiségi csoport temploma. Arról senki sem emlékezett meg, hogy ezeket a papokat, mert a fiatalokkal foglalkoztak, az ’50-es-60-as években börtönbe csukták, erről úgy elhalványodott az emlékezet. Arról is, hogy valahol ez a brutális pusztítás előképe volt annak, ami aztán később beérlelődött, hogy Mária levette kezét az országról, és sok-sok egyházellenes támadásnak, amivel találkozunk nap, mint nap.(…)

A búcsú délután három órakor litániával zárult.