Kultúra
2011. 09. 12. 14:33:41Emléktábla-avatás
Emléktábla-leleplezésre várunk minden érdeklődőt szeptember 16-án (péntek), délután 14.00 órára a III. Béla Gimnáziumba. Az ünnepi beszédet Dr. Gulyás András, volt portugál nagykövet mondja.
Az emléktábla leleplezése után kiállítás lesz Dr. Újpétery Elemér könyveiből, családi fotókból és a brüsszeli lakásából hazahozott személyes tárgyaiból.
ÚJPÉTERY ELEMÉR
(Eszék, 1911 - Brüsszel, 2001)
követségi titkár, szociográfus
1911. január 19-én született Eszéken. Testvérhúga a ma is Baján élő Albert Sándorné Újpétery Edit nyugdíjas tanárnő.
Apja egy hajózási vállalat tisztviselője volt, akit különböző állomásokra helyeztek. Családja természetesen követte.
Elemér Barcson járt elemibe, a középiskolát Pécsett, Budapesten és Baján végezte. 1929-ben érettségizett a bajai III. Béla ciszterci rendi reálgimnáziumban. 1929 őszén beiratkozott a budapesti Közgazdaságtudományi Kar Külügyi és Közigazgatási osztályára.
Egyetemi tanulmányait 1934 nyarán fejezte be, ekkor doktorált, „summa cum laude”.
1934 őszén bevonult katonának a budapesti I. Bercsényi tüzérezredhez. Itt töltötte „karpaszományos” katonaévét.
Baja város természetes szaporodásának kérdése c. munkáját 1935-ben jelentette meg. Baja város jövője címmel írta második könyvét 1936-ban, melyben a város polgárainak küldetéstudatát, felelősségét akarta megerősíteni, és felhívta a figyelmet a fejlődés akadályaira, lehetőségeire. Ugyancsak ebben az évben jelent meg Az olasz korporatív törvényhozás c. munkája Budapesten.
Leszerelése után, 1935 őszétől 1936 nyaráig az Országos Szociálpolitikai Intézet munkatársa. Leginkább a Mária Valéria-nyomortelep problémáival foglalkozott.
1936 szeptemberében felvételre jelentkezett a Magyar Királyi Külügyminisztérium fogalmazási karába. Próbaidőre felvették, és elvégezte az előírt tanfolyamot. 1937 őszén sikeres felvételi vizsgát tett, és 1937. október 1-jétől mint segédfogalmazó a külügyminisztérium kötelékébe került. Először az elnöki osztályra, majd néhány hónap elteltével a protokollra.
Ebben a beosztásában több fontos külföldi vendéget kísért magyarországi tartózkodásuk alatt. Többek között Kurt Schuschnigg osztrák kancellárt, Cruido Schmidt osztrák külügyminisztert, Walther Funk német birodalmi gazdasági minisztert, Bohle német külügyi államtitkárt.
1938 májusában, röviddel kormánya megalakítása (május 14-e) után, Imrédy Béla miniszterelnök átkérte a külügyminisztériumból, Kánya Kálmán külügyminisztertől maga mellé, mint külügyi személyi titkárát. Ilyen minőségben elkísérte a miniszterelnököt 1938 nyarán a kieli útra, aztán több útján Obersalzbergbe.
Ugyanebben a minőségben részt vett az első bécsi döntés előkészítési munkáiban. 1938 október második felében elkísérte Darányi Kálmánt Obersalzbergbe és Münchenbe, és Rónay Andrást, az Államtudományi Intézet igazgatóját, külön katonai gépen Rómába, ahol Ciano fogadta őket.
1938. november 2-án jelen volt az első bécsi döntésen a Belvedere-palotában.
1938 december második felében az Imrédy-kormány átalakítása után, az új külügyminiszter (dec. 10-től) Csáky István gróf visszakérte a miniszterelnökségről a külügyminisztériumba, és személyi titkárává nevezte ki.
Csáky külügyminisztert elkísérte bemutatkozó látogatása alkalmával Berlinbe és Rómába. Kárpátalja megszállása után, pár nappal a Ruténföld és Szlovákia közötti határkiigazítások alatt Csáky külön katonai repülőgépen küldte a helyszínre, hogy személyesen tegyen jelentést a helyzetről.
1939. február 16-án a Teleki-kormány megalakulása után Teleki nem töltötte be a miniszterelnök melletti külügyi titkári állást. Úgy döntött, hogy egykori hallgatója, Újpétery legyen a személyes összekötő a Dísz tér és a Sándor-palota között.
A második bécsi döntés előkészítése idején, Csáky utasítására ő vitte repülőgépen Bárdossy bukaresti magyar követnek a Csáky-Bossy (budapesti román követ) tárgyalásáról készített hanglemezt.
1940. augusztus 30-án jelent volt a Belvedere-palotában a második bécsi döntésen.
1940. november 28-án, Budapesten megnősült. Felesége Imrédy Mária Magdolna, ismert korcsolyabajnoknő. Apja, Imrédy Kálmán, a MÁV alelnöke, Imrédy Béla öccse.
1941. január 27-én meghalt gróf Csáky külügyminiszter. Utóda Bárdossy László bukaresti magyar követ lett (febr. 4.). Újpétery továbbra is személyi titkár.
Újpétery volt az utolsó aki Telekit élve látta 1941. április 2-ájn, 23 óra körül. Ekkor vitte át a Barcza György londoni magyar követtől érkezett számjeltáviratot a Sándor-palotába, Teleki telefonon közölt kívánságára.
1941 júniusában Újpéteryt kinevezik a külügyi kulturális osztály helyettes vezetőjévé. Ebben a minőségében szervezi meg a milánói magyar-olasz kiállítást.
1942 szeptemberében, mint követségi titkárt a lisszaboni magyar királyi követségre helyezik. Főnöke, Wodianer Andor követ, először a portugál sajtó és közvélemény tájékoztatásával bízza meg, majd tágabb hatásköröket utal számára.
1944. március 19-én a helyén marad. Budapestről ügyvivői címmel és hatáskörrel ruházzák fel. Wodianer követ „disszidál” a lisszaboni magyar követségről, és egyike lesz a követi komité alapítóinak, legaktívabb tagjainak. Miután Budapesttel közvetlen összeköttetése nincs, Wodianer felkérte Újpéteryt, hogy rejtjelzetten továbbítsa a követi komité üzeneteit Budapestre a Dísz térre. Újpétery 1944. október 15-ig látta el ezt a szolgálatot. Október 15-e után a Szálasi-kormányt nem ismeri el, amiért halálra ítélik.
1944 december végén jelenti az új magyar kormánynak, hogy mindenben rendelkezésére áll. Sokszoros sikertelen kísérlet után 1946 március elején utasítást kap a párizsi új magyar követségen keresztül, hogy a lisszaboni volt m. kir. követség értékeit, irattárát stb. adja át a rangidős követségi irodatisztnek. Ezt megteszi, és 1946. március 31-e után nem lép a követség épületébe.
1946. július 8-án nyílt táviratban jelenti be az új magyar külügyminisztériumnak, hogy lemond állásáról.
Lisszabonban marad, mindennemű külpolitikai ténykedését befejezi, magánember lesz. Külügyi pályájának kényszerű befejezésekor megfogadta, hogy örökre távol tartja magát a politikától, annak ellenére, hogy a megalakuló magyar emigráns szervezetek igényt tartottak volna a tehetséges diplomata közreműködésére, ő hajthatatlan maradt. Néhány évi hányódás, nélkülözés után, az üzleti életben sikerült karriert csinálnia. Ebben az időben nemzetközi kereskedelmi cégeknél dolgozik, sokfelé utazik. Egy francia-portugál cég utazójaként jónevű Dél-Afrika-szakértővé képezte magát. 1979. december 31-én vonult nyugdíjba.
Első kapcsolata az új Magyarországgal 1983 februárján történt, amikor a Magyar Rádió munkatársa, dr. Rapcsányi László felkereste, és három nagyobb terjedelmű riportot készített vele. Ebben az évben látogat először haza.
A Magvető Könyvkiadó „Tények és tanuk” sorozatában 1987-ben jelentette meg – eredeti okiratok, naplók, emlékei alapján – nagy sikerű emlékiratait „Végállomás Lisszabon. Hét év a magyar királyi külügy szolgálatában” címmel. Már ekkor igény mutatkozott a folytatásra. A fekete kontinensen lebonyolított üzleti útjairól, a diplomata pályáján elsajátított módon, pontos és részletes feljegyzéseket vezetett, hogy utóbb ezeket kiértékelve, újabb utazásai előkészítéséhez használja fel őket. Ezek a feljegyzések szolgáltak alapul a visszaemlékezések második részének megírásához „És azután…” címmel, mely 1991-ben került kiadásra.
Dr. Újpétery Elemér m.kir. diplomataként kivételes életutat járt be. Brüsszelben hunyt el 2001. szeptember 18-án.
Partnereink
keresés
HUMOR :)
Két barát beszélget:
- Milyen hangszeren tudsz játszani?
- Bármilyenen, kivéve a cimbalmot.
- Hogyhogy?
- Beesnek a húrok közé a kártyalapok.
Impresszum
Főszerkesztő: Fiedler Antal
Elérhetőségek:
6500 Baja, Czirfusz u. 4.
Telefon: 79/428-954
Fax: 79/427-425
Mobil: 20/363-2213
E-mail: info@hirter.hu
