Hirdetés

2026. június 10. (szerda) Margit, Gréta

Bajai évforduló

2012. 05. 07. 8:37:17

1897. május 8-án halt meg Latinovics Gábor prépostkanonok, címzetes püspök, országgyűlési képviselő

A borsódi és katymári előnevet viselő Latinovics család második gyermekeként 1825. március 14-én született Baján Latinovics (Latinovits) Gábor. Apja - Bács vármegye szolgabírája - és anyja a család a fiatalabb gyermekét papi pályára szánták. Iskoláit Baján és Kalocsán végezte, majd Egerben bölcsészetet hallgatott. Ez után visszakerült Kalocsára, ahol a hittudományi tanulmányait folytatta.

1848-ban szentelték áldozópappá, ez után Dentován volt segédlelkész.1850-ben Bácsborsódra került, majd 1856-ban már Vaskúton teljesített szolgálatot. Mindkét településen szívügyének tekintette a népiskolák fejlesztését.

1864. május 8-án iktatták be a bajai Szent Péter és Pál apostolok templomának plébánosává, ahol 1878-ig látta el feladatait.

Latinovics Gábor széleskörű közéleti tevékenységet folytatott, Baja városában a nőképzés egyik nagy támogatójaként lépett fel. Elhunyt rokona, Latinovics Aurélia 4.500 forintot adományozott, ebből a hagyatékból kezdődött meg egy zárdai tanoda építése, az ünnepélyes alapkőletétel 1870. május 4-én volt. Haynald Lajos kalocsai érsek közel 30.000 forinttal támogatta az építkezést, de a bajai tehetősebb polgárok anyagi áldozata is kellett ahhoz, hogy a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Kalocsai Iskolanővérek hat nővére már az év őszén megkezdhette a tanítást. Az intézmény első igazgatója Latinovics Gábor volt.

Közéleti szerepe ezzel nem merült ki, a Katolikus Legényegylet egyik első vezetője is ő volt, valamint létrehozott egy jótékonysági nőegyletet is. Ő avatta fel 1877-ben a Szent János-kápolnát, amely eredetileg a vízimolnárok és a hajóácsok kápolnája volt.

1878-ban kalocsai kanonokká nevezték ki, ezzel együtt a tiszai és a bácsi kerület főesperesi tisztséggel is megbízták. Szintén 1878-ban választották meg Baja város országgyűlési képviselőjévé. Latinovics Gábor e pozícióban Tóth Kálmán költőt „váltotta”. Tevékenysége sikeres volt, ezután még háromszor választották meg, 1891-ig volt országgyűlési képviselő. Legjelentősebb eredménye a Baja-Szabadka vasúti szárnyvonal kiépítésének kiharcolása volt.

1897. május 8-án, Budapesten halt meg.

(tezo)