Hirdetés

2026. június 9. (kedd) Félix

Bajai évforduló

2012. 05. 15. 9:20:40

1994. május 15-én halt meg Baján Miskolczy Ferenc grafikus- és festőművész, szobrász

Miskolczy Ferenc 1899-ben Vácott született. Apja Miskolczi Ferenc, anyja Nagy-Czirok Ilona, testvérei Miskolczy Dezső (orvosprofesszor, állami díjas akadémikus), Sándor (1916-ban elesett az I. világháborúban), és László (Kossuth-díjas építészmérnök).

Miskolczy Ferenc gyermekként került a családjával Bajára, itt végezte az iskoláit. Édesanyja 1915-ben elhunyt, apja 1918-ban újra megnősült. Miskolczy Ferenc a háborús események miatt a Bajai Ciszterci Főgimnáziumot nem végezhette el teljesen, behívták katonának, később azonban hadiérettségit tehetett. A frontra nem került, 1918 októberében leszerelték.

A budapesti Képzőművészeti Akadémiára került, többek között Balló Endre, Lyka Károly és Réti István is tanította. Itt négy évet töltött el, majd szülei kérésére visszajött Bajára. Letelepedését véglegesnek tekintette, de kapcsolatban maradt budapesti ismerőseivel, köztük a bajai kötődésű Oltványi Imrével és annak műgyűjtő apósával, illetve a KUT (Képzőművészek Új Társasága) és a Gresham-csoporttal is. Közben testvérével, az építészmérnök Miskolczy Lászlóval közösen dolgoztak az Uránia mozi szobrászati munkáin, az érte kapott pénzen Németországba ment tanulmányútra. Itt Kubinyi János festőiskoláját látogatta, de tanulmányokat folytatott Hans Hoffman szabadiskolájában is.

1924-ben mutatta be a Nemzeti Szalon kiállításán első, Baján, Jánoshalmán, Őcsényben készült képeit, amit a korabeli sajtó elismeréssel méltatott. 1935-ig műtermet tartott fenn Budapesten.

Bátyja, Dezső 1925-ben Rockefeller-ösztöndíjat kapott Spanyolországba, ahová magával vitte Miskolczy Ferencet is. Itt egy évet töltött, találkozott a gyermek Habsburg Ottóval, akiről anyja, Zita királyné engedélyével egy festményt és egy rézkarcot is készített (másodjára 1991-ben találkozott Ottóval, amikor az Baján járt).

Spanyol – és francia - útjáról hazaérve kiállította műveit a Nemzeti Szalon kiállításán, amelyet Horthy Miklós kormányzó is megtekintett.

Utolsó nagyobb tanulmányútja Rómába, Olaszországba vezetett, Baja városának támogatásával a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként járta be az országot. Itt ismerkedett meg Aba Novák Vilmos festővel és Pátzay Pál szobrásszal.

Műveivel rendszeresen nemzetközi tárlatokon szerepelt, Varsó, Krakkó, Stockholm és Velence közönsége is láthatta alkotásait. A Rómában festett Madonna című festményéért 1930-ban, hazatérése után elnyerte Budapest Székesfőváros Nagydíját.

Apja és szeretett nevelőanyja kérésére a végleges bajai letelepedés mellett döntött. Rajztanárként dolgozott, fizikát is tanított, alkalmi vásárokon árulta rézkarcait, gipsz-plakettjeit. Fizetség nélküli munkákat is vállalt, 1932 és 1937 között a bajai ínségmunkások részére létesített szőnyegszövő műhely vezetője volt, 1936-ban barátjával, Oltványi Imrével közreműködött a Bajai Képtár alapításában, valamint 1937-től 1984-ig a Türr István Múzeum képtárának felügyelője volt.

1937-ben vásárolta meg a „Bagolyvárat”, amely addig félkészen, sokáig üresen állt (a nevét is a benne tanyázó madarak után kapta), mert az eredeti tulajdonos anyagi okok miatt nem tudta befejezni. Az épületet saját tervei alapján, László nevű testvére segítségével fejezte be.

1930-tól bajai ihletésű alkotások elkészítésébe fogott. Ő készítette el Baja szülötteinek, Tóth Kálmánnak, Türr Istvánnak, Mészáros Lázárnak domborműveit, az Anyaság című művet, dr. Burg Ete emléktábláját (utóbbi kettőt a városi kórház részére). Ebben az időben készült a jelenleg a Nagy István képtár kertjében álló Mercurius-szobor, illetve a „Pecáló fiú”. Miskolczy Ferenc festette a kiscsávolyi Szent Szív templom freskóit. Medgyessy Ferenc városunkban látható Jelky András-szobra is az általa készített talapzaton áll.

Miskolczy Ferenc érdeme a Baján elhunyt Nagy István festőművész hagyatékának felkutatása és „megmentése” a képtár részére. A két művész szinte egy időben telepedett le Baján, de amikor megismerkedtek, már Nagy István súlyos beteg volt.

Miskolczy Ferenc 1939-ben vette feleségül Mózer Emíliát, akivel együtt vészelték át a II. világháborút, a front miatt elmenekültek Szekszárdra, majd tovább, a művész még hadimunkát is volt kénytelen végezni Ajka közelében. Felesége 1956-ban elhunyt, Miskolczy Ferenc ez után vette feleségül Juhász Ilonát.

Miskolczy Ferenc múzeumi szervező, gyűjtő, kiállítás-rendezői tevékenységéről is ismert, de sokirányú közéleti tevékenységet is végzett, sokáig elnöke volt a Bajai Szabadművelődési Tanácsnak, a Nagy István Társaságnak. Részt vett a TIT, a Rudnay Gyula Szabadakadémia munkájában is.

Önálló kiállítása volt Baján nyolc alkalommal is (1944 és 1987 között), műveit láthatta kiállításon Zombor és Sremska Mitrovica érdeklődő lakossága is.

Miskolczy Ferenc 1980-ban lett Baja Város Díszpolgára.

(tezo)

- http://bajaimuzeum.hu/reszletek_kepzomuveszet/47

- Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok