Hirdetés

2018. január 16. (kedd) Gusztáv

Bajai évforduló

2012.05.31. 11:37:40

1827. május 31-én született Czirfusz Ferenc tanár

1827-ben Lovászpatonán, a család legkisebb gyermekeként látta meg a napvilágot Czirfusz Ferenc. Apja 1831-ben meghalt, édesanyja egyedül nevelte az öt testvért. Iskoláit Ugodon kezdte, majd – mivel édesanyja papnak szánta – Pápán és Székesfehérváron járt gimnáziumba, később Szombathelyre került, itt filozófiát és bölcsészetet tanult. 1847-ben jelentkezett Veszprémbe, de nem vették fel a papi kurzusra, így visszament Szombathelyre.

1848-ban ifjonti hevülettel jelentkezett Csány László kormánybiztos nemzetőr-csapatába, de az év decemberében katonai szolgálatra alkalmatlannak találták és leszerelték. A leszerelés után Pápára került, az Esterházy-uradalom kormányzójának, Bezerédj Mihály gyermekeinek lett a nevelője, tanítója. Pápán 1852-ig tartózkodott, majd tudomást szerzett arról, hogy a baja város tanács pályázatot írt ki főgimnáziumi tanári állásra és jelentkezett erre a posztra. A bajai királyi nagygimnáziumot ekkor vette át a város és fejlesztette nyolcosztályos, katolikus jellegű iskolává.

Hirdetés

A temesvári helytartótanács a pályázók közül Czirfusz Ferencet választotta ki a tanári állásra, 1852. szeptember 16-án erősítették meg állásában. Tanított magyart, latint, görögöt, földrajzot és történelmet egyaránt, de szükség esetén egyházi énekek betanítását is vállalta.

Három éve tanított Baján, amikor elvette feleségül az akkor 18 éves Szűcs Katalint, akitől két fiú és két lánygyermeke született. Bekapcsolódott a helyi kulturális életbe is, szívesen foglalkozott helytörténettel, kutatta a település történetét. Összegyűjtött munkáit 1859-ben jelentette meg az iskola kiadványában, Adatok Baja városának múlt és jelen életéről címmel.

A kor németesítő törekvései az iskola tanáraiban több-kevesebb ellenállást váltottak ki, Czirfusz Ferencet is sokszor zaklatták, Szarvas Gábor tanártársával egyetemben többször fegyelmi felelősségre is vonták, megintették.

Gróf Pálffy Móric helytartó utasítására a történelmet tanító tanárokat – így Czirfusz Ferencet is – többször ellenőrizték, 1865-ben Feszl Károly főigazgató az óralátogatása után kijelentette, hogy fel fogja jelenteni őt, mert nem a kormány elképzelései szerint beszélt II. József uralkodásáról.

1867-ben országos szinten kezdeményezte a helytörténeti adatgyűjtés intézményesítését, a következő ében javaslatot tett iskolai múzeumok felállításáról.

Rendszeresen publikált különböző újságokba, ő hívta fel a tudományos közvélemény figyelmét a vaskúti halmokra és a szeremlei római eredetű sírmezőre.

Az akkor más neves bajai tanító – családja megélhetésének biztosítása érdekében – ügyvédi diplomát is szerzett, irodát nyitott és egészen 1870-ig ügyvédkedett. Közben főgimnáziumi képesítést igazoló tanári vizsgát tett földrajzból és történelemből. A tanítást és az ügyvédkedést nehezen tudta összeegyeztetni, ezért találkozót kért 1870-ben báró Eötvös József minisztertől.

A találkozón a vallás- és közoktatási miniszter felkérte, hogy mérje fel, alkalmas-e Baja városa egy tanítóképző intézet felállítására, és szóba került az igazgatói kinevezése is.

A város és a minisztérium hamar megegyezett a tanítóképző intézet felállításáról, az intézet 1870 őszén kezdte meg a működését, Czirfusz Ferenc irányítása alatt. Minden személyi és dologi ügy intézése az ő nyakába szakadt, ő dolgozta ki a tantervet, az iskolai rendtartást is.

Tóth Kálmánnal, a város országgyűlési képviselőjével karöltve azt is elérték, hogy új épületet kapjon a tanítóképző intézet, így 1873-ban elköltözhettek a volt csendőrlaktanyából, elkészült az első épületszárny.

Czirfusz Ferenc a tanítóképző intézetet 1876-ban hagyta el, ekkor nevezték ki Bács-Bodrog vármegye tanfelügyelőjévé, így Zomborba költözött. Munkássága elismeréseként 1877-ben királyi tanácsossá nevezték ki. 1882-ben ünnepelte tanári működésének 30 éves évfordulóját, amelyen Baja városa is képviseltette magát, emlékplakettel honorálták bajai működését.

1883-ban alapító tagja volt a Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulatnak, amelynek később az elnöki tisztét is ellátta.

Romló egészségi állapota miatt 1894-ben kérte a nyugdíjazását, amelyet a miniszter elfogadott. Ez után Budapesten a Ferencz József Tanítók Házában 4000 koronás alapítvánnyal létrehozta a Czirfusz-szobát, ahol évente egy bácskai tanító gyermekét oktathatták.

Zomborban halt meg, 1901. április 29-én. Baján 1903-ban utcát neveztek el a kitűnő pedagógusról, amely 1990 óta ismét az ő nevét viseli.

(tezo)