Hirdetés

2024. március 19. (kedd) József, Bánk

Bajai évforduló

2012. 08. 21. 15:04:48

1921. augusztus 21-én Baja újra csatlakozott a Magyar Királysághoz

Az I. világháborút lezáró események után Baja és környéke gyakorlatilag szerb megszállás alá került. 1918. november közepén szerb katonaság szállta meg a várost, birtokba vették a középületeket, átvették a közigazgatás irányítását. Az Újvidéken székelő vajdaság a város irányítására főispánt állított Vojnics Tunics szabadkai ügyvéd személyében, aki a városi tisztviselőktől hűségesküt követelt meg, ellenkező esetben felfüggesztéssel fenyegette meg őket.

Dr. Borbíró Ferenc polgármester tiltakozott az eljárás ellen, hivatkozott a hágai egyezményre és a fegyverszüneti szerződésben foglaltakra, és megtagadta az eskü letételét. Meskó Zoltán kormánybiztossal egyetértve a Narodna Uprava-ra fogadtak hűséget.

1918 decemberében azonban gyökeres fordulat állt be az addigi zűrzavaros helyzetben, a szerben katonai fellépéssel kényszerítették ki a megoldást, új polgármestert neveztek ki Dolinka Vazul bajai születésű volt hadbiztos személyében, valamint kikényszerítették a városi tisztségviselők hűségesküjét is.

Dr. Borbíró Ferenc a városi tisztikar előtt elmondott beszédében arra kérte a tisztviselőket, hogy a város működése érdekében tegyék le az esküt és maradjanak a helyükön.

A város ügyeinek átadása ezután rendben lezajlott, részben annak is köszönhetően, hogy egy francia különítmény tartózkodott Baján, akik felügyelték a zökkenőmentes átmenetet.

1919 tavaszára a szerbek annyira megerősödtek, hogy a magyar köztisztviselői kart - kevés kivétellel – elbocsájtották állásából, sokakat letartóztattak, internáltak.

A szerb kormány Bajára óriási hadi- és nyereségadókat vetet ki, amelyek teljesítése meghaladta a város és a polgárok teherbíró képességét. A település teljesen elszegényedett.

A politikai helyzetet bonyolította, hogy 1921. augusztus 14-én Pécs központtal kikiáltották a Baranya–Bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. Ehhez a senki által el nem ismert államalakulathoz Baja városa is „csatlakozott”. A szerveződés célja az volt, hogy a trianoni szerződésben nem a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak ítélt –de megszállt- területeket mégis a délszláv államhoz csatolják.

A Nagykövetek Tanácsa azonban éles hangon elítélte a partizánakciót, követelték a szerb kormánytól a támogatás megvonását. A szerbek nem számoltak ezzel a reakcióval, elbizonytalanodtak, amit csak súlyosbított, hogy augusztus 16-án elhunyt I. Pétert szerb uralkodó.

A Nagykövetek Tanács kötelezte a szerbeket a területek kiürítésére, arra határnapot is felállított.

A szerb katonaság augusztus 18-án megkezdte a város kiürítését. Közben Baján megjelent dr. Hegymegi Kiss György kormánybiztos hirdetménye:

„Közhírré teszem, hogy Baja Város és környékének kiürítése folyó hó 20-án kezdődik meg, szabályszerű átadás és átvétel keretében. Felhívom a lakosságot, hogy nyugodtságát őrizze meg. A közbiztonságot és közrendet veszélyeztető cselekményektől szigorú büntetés terhe alatt tartózkodjék és ezáltal adja tanújelét érettségének és állampolgári méltóságának.”

A magyar hatóságok utasítása szerint a demarkációs vonal átlépése augusztus 20-án 24.00 óra előtt tilos volt, csak utána kezdődhetett meg a katonai bevonulás.

Ennek ellenére a Kalocsáról (vagy Uszódról) érkező zsilipőrség már augusztus 20-án megérkezett Bajára és átvette a híd, a szivattyúk és a zsilipek őrzését a szerbektől.

Az őrség második része augusztus 21-én indult el állomáshelyéről érkezett meg a délutáni órákban Bajára. Ezzel az alakulattal érkezett meg a városi hivatali apparátus nagy része is, akik azonnal elfoglalták állomáshelyüket.

A város majd minden háza nemzetiszínű zászlókkal volt feldíszítve, 21-én reggelre eltűntek a hivatalok, üzletek cirill nyelvű táblái és visszakerültek a magyar nyelvű feliratok.

A város lakossága örömittasan fogadta a bevonuló magyar csapatokat, egész nap ünnepelték a nagy eseményt.

A szerb hatóságok politikai menedékjogot biztosítottak azoknak, akik velük együtt távozni szerettek volna, ők augusztus 21-én este vonattal hagyták el a várost.

Baja város főispán-kormánybiztosa a város átadás-átvételéről augusztus 22-én az alábbi tartalmú táviratban tett jelentést a belügyminiszternek:

„… jelentem, hogy Baja városából távozó szerb hatóságoktól a közigazgatási, városi és állami hivatalokat, intézményeket f. hó 20. és 21. napján átvettem.”